Telefon: + 36 30 229-9685
E-mail cím: hanusz@nyf.hu
falusi turizmus szabolcs
Vissza a falusi turizmus kezdooldalára Falusi Turizmus Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Képviseletének köszöntoje Egyesületi tagok Tekintse meg a falusi turizmus képgalériánkat! Véleményét írja meg akár a  falusi turizmusról, akár a honlapunkról, akár rólunk! Hírlevélre feliratkozás Szabolcsi falusi turizmus kapcsolatfelvétel
szabolcs szatmár bereg megye egyesület
falusi turizmus köszöntő
falusi turizmus vezetőség
falusi turizmus elérhetőség
falusi turizmus képviselői
falusi turizmus szállás
programok
falusi turizmus szabolcs kapcsolat
hazai kapcsolatok
TDM szervezet
nemzetközi kapcsolatok
szabolcs megye címere
szabolcs címer
szabolcs megye szakmai anyagok
tudományos munkák
szabolcs páláyzatok
letölthető dokumentumok
falusi turizmus belépési nyilatkozat
alapszabály
alelnöki beszámoló
pénzügyi beszámoló
elnöki beszámoló
falusi turizmus szabolcs
minősítés menete
szerződás védjegy
falusi turizmus díjak
szabályzat
elérhetőség
formanyomtatvány
követelmények
Szakosodás

Turisztikai kapcsolatok a keleti határzónában, határon átnyúló TDM szervezet

 

Dr. Hanusz Árpád  

Bevezető

Kárpátalja jelentős potenciállal rendelkezik, mint az öko turizmus, a gyógy turizmus, a falusi turizmus egyik lehetséges fejleszthető területe. A térség turisztikai vonzásintenzitása elsősorban Közép-Kelet-Európára terjed ki, de jelentős érdeklődést tanúsítanak a Kelet -Európai turisták is. Mindez annak köszönhető, hogy a térség minden szempontból kedvező, földrajzi adottságokkal rendelkezik. Központi fekvése, közlekedés-földrajzi elhelyezkedése és természeti és társadalmi erőforrásai miatt fontos turisztikai desztináció, de jelentős tranzitforgalmat is lebonyolít.

Kárpátalján évente mintegy 200 ezer turista fordul meg, a számukra nyújtott szolgáltatások értéke 2-5 millió dollár között mozog. A turisztikai térségek éghajlatának értékelésére kidolgozott skálának megfelelően Kárpátalja a legjobb értékelést kapta. A teljes értékű üdüléshez szükséges éghajlati feltételek itt 10-11 hónapig biztosítva vannak.

A vonzásadottságok sokszínűek, de néhány kivételtől eltekintve általában nem olyanok, amelyek nemzetközi vonatkozásban, önmagukban abszolút versenyképes vonzerőt jelentenének. Ugyanakkor - részben centrális fekvésének köszönhetően - olyan speciális természeti és kulturális desztinációi vannak, amelyek sajátos csomagban történő értékesítés esetén nemzetközi viszonylatban is jelentős turistaforgalmat eredményezhetnek.

A határon átnyúló turisztikai kapcsolatok erősítésének fontosságát az adja meg, hogy Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye közös történelmi múlttal rendelkezik, tehát a határok nem szabad, hogy gátat jelentsenek a közös múlt azonos színvonalú bemutatásának.

Ugyancsak jelentős előny egy terület turisztikai hasznosítása során, ha különböző természeti tájak találkozásának területén alakul ki egy desztináció. Mindezen tényezők figyelembe vételével egy közös határon átnyúló Területi Desztinációs Menedzsment Szervezet létrehozásának a gondolata fogalmazódott meg a területen élő szakemberekben. Az elhatározást tett követte és ma már azon munkálkodik a beregszászi TOURINFO iroda és a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete, hogy közös munkával kidolgozza azon turisztikai programok kínálatát, amelyek a Kárpát-medence északkeleti részének turistaforgalmát növelhetik. Cél: közös összefogással létrehozni olyan turisztikai kínálatot, amelynek alapja a közös múlt, az épített örökség és az ökoturizmus számára biztosított feltételrendszer.

Közös múlt és jelen

Népművészet

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja az alföld és a hegyvidék találkozásánál, vagyis eltérő természeti tájak kapcsolódó területén található. Ebből ered az élet- és létformák különbözősége, népművészetének sokszínűsége. Hosszú évszázadokon át az itt élő népek - magyarok, ruszinok, románok, szlovákok - egymás kultúráját gazdagítva ápolták, fejlesztették saját népművészetüket. A régi nagyhírű vásárvonalon az alföldi parasztok és kézművesek termékei itt ugyanúgy megvásárolhatók voltak, mint a hegyvidéki települések ügyes fafaragói által készített használati és dísztárgyak (a kenyérdagasztás és sütés különböző kellékei, kisebb konyhai berendezések, a szénabetakarítás eszközei stb.). Ezek között számos gazdagon díszített használati tárgy talált gazdára. Hogy az alföldi falvakban élő magyarok is értettek a faragáshoz, arról tanúskodnak az Ung-menti települések pásztorainak díszes faragásai, amelyeket ma különböző helyi és külhoni múzeumokban őriznek. Szatmár és Bereg területén található tájházakban valamint Kárpátalja számos iskolájában az utóbbi időben berendezett múzeumszobában a régi talpas guzsalyok faragásait ugyanúgy megcsodálhatjuk, mint a nagy műgonddal elkészített edény- és sótartókat, mívesen megmunkált pásztorbotokat stb.

Épített örökségek

Várak, várromok

Ha a jelenlegi határzónát vizsgáljuk, akkor egyértelműen azt látjuk, hogy az alföld észak-keleti felében jóval magasabb számban találunk közös történelmi múltunkat bizonyító épített örökséget, mit az alföld középső vagy déli részén. A határzónában több mint 20 vár és várrom valamint több mint 30 kastély, udvarház található, amelyek bár különböző korban épültek valamennyi a közös történelmi múlt emlékét őrzi. Fontossági sorrendet nehéz felállítani, de mégis külön említést érdemel a kisvárdai az ungvári vagy a munkácsi vár, hogy csak a fontosabbakat említsük.

A kastélyok közül kiemelt figyelmet érdemel az éppen felújítás alatt álló tiszadobi kastély, vagy a kárpátaljai területen található Schönborn-kastély (Bereg vár): jelenleg a Kárpáti gyógy szanatórium működik az épületben. A vidék két legimpozánsabb kastélyát állítólag az asztronómia jegyében tervezték, mert mindkettőnek 365 ablaka, 52 helyisége és 12 bejárata van.

Forrás: saját szerkesztés

1. sz. ábra Épített örökség területi elrendeződése a határzónában

Nagyon fontos, hogy az épített örökség körébe tartozó értékeinket, ne csak állagában őrizzük meg, hanem a funkcionális megújítás is elkezdődjön. Ezért is fontos az alulról építkező TDM szervezet létrehozása, amely az egyéni kezdeményezéseket helyezi előtérbe és a közös összefogással kívánja a múlt emlékeit a jelen nemzedéke számára érdekessé tenni. Itt is meg kell valósítani a fenntartható fejlődés gondolatát, hogy azok az emlékek, amelyek ma turisztikailag eladható látnivalók, azokat a jövő nemzedéke is láthassa, amelyek azért is fontosak, hogy évszázadok multán is emlékeztessenek az összetartozásra.

Természeti adottságokhoz kapcsolódó vonzerők

Az együttműködés másik nagyon jelentős területe a természeti értékeken alapszik. Mindkét terület bővelkedik természeti ritkaságokban és kiváló lehetőséget biztosít az öko turisztikai együttműködésre, közös fejlesztésre.

Számos lehetőség adódik a horgászat a vadászat adta lehetőségek kiaknázásában és biztosítva van olyan geológiai, botanikai helyek bekapcsolása a turizmusba, amelyek a célközönség tekintetében az egész Európára kiterjedő érdeklődésre számíthatnak (pl.: Bátorliget, Csaroda, Szernye mocsár, Aknaszlatina, stb.).

Halászat

A horgászás klasszikus formája a folyami horgászat. Nagyobb folyókon - a Tiszán, a Latorcán, a Borzsán - szinte teljesen érintetlen természeti környezetben lehet hódolni ennek a szenvedélynek. Harcsa, süllő, jász keszeg ugyanúgy horogra kerülhet, mint méretes márna, paduc vagy egy-egy szép kecsege. A Felső - Tiszában olykor-olykor előfordul a dunai lazac is.

A hegyvidéken működő erdészetek kezelésében több olyan hegyi patak is található, ahol viszonylag bőségesen tenyésztenek pisztrángot. Az állami kézen levő erdőgazdaságok emellett Kárpátalja-szerte több helyen tartanak fenn magán pisztrángtenyészeteket. Vannak olyan telepek, ahol már felkészültek azoknak a vendégeknek a fogadására is, akik több napot szándékoznak ott tölteni.

Az utóbbi évek fejlesztésének az eredménye, hogy számos jól működő tavi horgászati hely alakult Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Ezek a horgászhelyek megfelelő infrastruktúrával is rendelkeznek ahhoz, hogy több napra fogadják a vendéget.

Vadászat

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja vadászati szempontból is érdekes lehet az ide látogató belföldi és külföldi turisták számára. Tény, hogy a kárpátaljai vadászházak infrastruktúra kiépítettsége a legtöbb esetben ma még elmarad a magyarországi átlagtól, ám ezt valamelyest feledteti a kárpátaljai táj érintetlen és természetes szépsége, a vadászati lehetőségek sokszínűsége.

Az alföldi területeken évszázados mocsári tölgyek, a magasabban fekvő erdőterületeken bükkfák, fenyőfák nőnek. A vadgazdaságok területén kárpáti szarvas, őz, vaddisznó, dámvad és igen sok apró vad - nyúl, fácán, fogoly - tenyészik. A vendégvadászok az őszi hónapokban kárpáti szarvasra, vaddisznóra és őzre vadászhatnak. Az elejtett vadak trófeáit a külföldiek az érvényes nemzetközi egyezményeknek megfelelően vihetik ki az országból. A vadászfegyverek szintén a nemzetközi normáknak, illetve a kormányközi megállapodásoknak megfelelően előzetes engedélyeztetés révén hozhatók be, illetve vihetők ki az országból.

Természeti értékek

Vízesések

Kárpátalja területén számos vízesés található ( Sipot-vízesés, Szkákálói-vízesés, Lumsorszki-vízesés, Szolovej (Fülemüle) vízesés, Partizán vízesés, Gorogyilov-vízesés, Pliska-vízesés, Manyavszki-vízesés), és bár ezek önmagukban nem jelentenek turisztikai vonzerőt, a természetet kedvelő turisták számára mégis fontos kirándulóhelynek számítanak. A turisztikai programcsomagok tervezésekor számítani kell a látogathatóságuk kiépítésével.

Tavak

Tavak tekintetében szegénynek mondható a határ menti terület. Mindössze néhány mesterséges tó kelti fel elsősorban a belföldi turisták figyelmét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a Sóstó vagy a Leveleki-tó. Kárpátalján a Beregi-tó , a Dédai-tó elsősorban Ukrajna belső területeiről látogatott mesterséges tavak. Ezzel ellentétben immáron nemzetközi érdeklődésre tettek szert az Aknaszlatina mellett elterülő sós tavak. Az ide látogatók egy része reumás panaszaira, ízületi gyulladására keres gyógyírt, ám a többség egészséges, csupán a hőség elől vonul a hűsítő víz közelségébe. A sós tavak partján már ma is több vendéglátó egység működik. Az itt kibontakozó nagyarányú építkezésekből arra következtethetünk, hogy rövid időn belül megfelelő színvonalú infrastruktúra fogadja majd a látogatókat.

Közös turizmusfejlesztés a TDM segítségével

Ahhoz, hogy a TDM valójában a határon átívelő turizmusfejlesztésnek is motorja tudjon lenni, komoly kutatásokra van szükség. Rövidtávon lehet elérni látványos eredményeket, de a fenntartható turizmusfejlesztést nem lehet elérni megalapozott tudományos kutatás nélkül.

Vannak olyan elemei a turizmusnak, amelyek nemzeti keretek között tudnak fejlődni. Vannak olyan elemek, amelyek fejlődésének az alapja az összefogás a területen élők és a különböző területek között.

Ahhoz, hogy a fejlesztések elindulhassanak a területet fel kellett mérni, hogy a turizmus mely területeit érdemes preferálni és a fejlesztéseket a komplexitás szem előtt tartásával hogyan kell beindítani. (2. sz. ábra).

Vannak olyan területek, amelyek nem alkalmasak a turizmus fejlesztésére, de ezt a területen lakók sok esetben nem értik meg. Éppen ezért fontos a vállalkozói szféra résztvevői mellett a lakosság körében végzett tájékoztató munka. Szemléletváltásra van szükség, mind a területen élő turisztikai szolgáltatók mind a turizmus fejlesztése érdekében tevékenykedő politikai vezetők esetében, hiszen egy terület hatékony turisztikai fejlesztést, csak a területen élők összefogásán alapuló együttműködéssel lehet komplex mód megvalósítani.

Forrás: saját szerkesztés

2. sz. ábra Szabolcs-Szatmár-Bereg megye kistérségeinek és Kárpátalja járásainak turisztikai kínálatfejlesztési lehetőségei.

A kutatás eredménye jól mutatja, hogy mely területek azok ahol az egyes turisztikai formák az átlagtól jobb fejlesztési lehetőséggel bírnak. Ezeket a lehetőségeket kell úgy megragadni, hogy a területen élők érdemesnek találják a fejlesztésbe való bekapcsolódást és a fejlesztés ténylegesen az életminőség javulását eredményezze a területen élőknek.

Az üresen maradó területek nem azt jelentik, hogy ott nem kell turisztikai fejlesztés, csak nem lehet egyetlen turisztikai ágnak sem prioritást adni.

Természetesen a további kutatások arra kell, hogy irányuljanak, hogy melyek azok a területek ahol a meglévő kínálati elemek felhasználásával újabb turisztikai vonzerőt sikerüljön kiépíteni.

Külön kell vizsgálni a magyar turisták érdeklődési körének változását. A kárpátaljai terület egyre inkább a belföldi turizmus célterületévé válik, tehát e megváltozott körülményekhez is alkalmazkodni kell.

Az öko turizmus arculatának kialakulásában jelentős szerep jut a természeti adottságoknak. A Felső-Tisza vidékén és a Kárpátok térségében adottak a lehetőségek a különböző rekreációs tevékenységekre, ezért a legtöbb turista üdülés és pihenés céljából látogat el a területre. Kárpátalja egyik sajátosságaként említhető az ásvány- és gyógyvizeken alapuló gyógykezelésekre alapozott, illetve betegségmegelőző egészségturizmus . Ugyanez jellemzi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gyógyfürdőire építhető egészségturizmust is. A két terület turisztikai összekapcsolása ezen a területen is kívánatos, hiszen a fürdő és ivókúrák összekapcsolása egy komplexebb kínálatot tudna biztosítani.

Fontos lenne egy gyógy klaszter kialakítása, amely a további együttműködés célterülete lehetne.

Tovább kell fejleszteni a magyar turista számára az örökségturizmusra épülő autóbuszos kirándulásokat, amelynek már kialakult hagyománya van. Ezek a turisták zömében a magyar lakta falvak falusi szálláshelyeit veszik igénybe és csillagtúra szerűen fedezik fel Kárpátalja történelmi nevezetességeit. Fontos, hogy a kialakult útvonalak turisztikai infrastruktúrája fejlődjön, mert ennek hiányában egyre kevesebben vállalkoznak erre a turisztikai formára (3. sz. ábra).

Forrás: saját szerkesztés

3. sz. ábra. Kárpátalja autóbuszos túraútvonalai

Fogadóképesség és szállodaipar

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja kétségkívül szép csücske az országoknak. Az, hogy rendkívül gazdag turisztikai látványban, még kevesen tudják, tehát a turistákat ide kell csalogatni. Nem mindegy ugyanakkor, hogy a vendég mit kap a pénzéért. A területre érkező turisták döntő többsége mindkét országban a falusi turizmus keretein belül tölti szabadidejét. Kevés a minőségi szálláshely a szállodákban vagy üdülőközpontokban. A turisták első benyomásán múlik, hogy visszatérnek-e, ajánlják-e ismerőseiknek a határrégió turisztikai látnivalóit.

A turizmusban rejlő gazdasági lehetőségek kihasználásának egyik legfontosabb előfeltétele a fogadóképesség alapját jelentő elszállásolási kapacitás. Ez hazánkban és Kárpátalján is részben kereskedelmi (szállodák, panziók, turistaszállások, nyaralóházak, kempingek, valamint a szervezett fizetővendég-szolgálat, falusi turizmus), részben szociálturisztikai (vállalati, intézményi, ifjúsági üdülők és táborok), részben pedig magánszálláshelyeken (nyaralók, hétvégi házak, lakások) áll rendelkezésre.

A fejlesztési elképzelések egyik jelentős akadálya a szálláshely kapacitás egyenlőtlen területi és minőségi eloszlása (4. sz. ábra).

Turisztikai térségek

Terület

(km2)

Lakosság

szám

(ezer fő)

Szálláshelyek

száma

Férőhelyek

száma

Éttermi

férőhelyek

száma

Bereg vidék

654

81,0

28

1410

1444

Beregszász

Beregszászi járás

45

6 09

27,2

53,8

20

8

650

760

1044

400

Felső-Tisza vidéki

4707

399,4

84

2630

3215

Rahói járás

Técsői járás

Huszti járás

1892

1818

997

90,8

172,4

129,0

45

23

16

1310

750

570

908

1797

510

Munkács

1698

239,4

55

3356

2985

Munkács

Munkácsi járás

Szolyvai járás

31

991

676

82,3

101,6

55,5

13

15

27

559

1147

1650

1140

320

1525

Ungvár és környéke

2342

251,5

67

3020

5196

Ungvár

Ungvári járás

Perecsenyi járás

Nagybereznai járás

55

846

631

810

117,3

74,4

31,8

28,0

26

8

10

23

1000

500

1020

500

3936

500

650

110

Ugocsa

697

117,9

19

700

345

Nagyszőlős

Nagyszőlősi járás

41

656

25,3

92,6

7

12

400

300

245

100

Verhovina

2654

176,3

49

1953

1060

Volóci járás

Ökörmezői járás

Ilosvai járás

544

1166

944

25,3

50,1

100,9

15

27

7

553

1150

250

220

540

300

Összesen

12 752

1265,5

302

13069

14245

Forrás: Kárpátaljai Turisztikai Főosztály

Forrás: saját szerkesztés

4. sz. ábra Kárpátalja turisztikai infrastruktúrájának (szálláshelyek)

területi megoszlása (2010)

A Kárpátaljai Megyei Turisztikai, Üdültetési és Rekreációs Főosztály egy régi hiányosságot pótolt az elmúlt években, amikor lajstromba szedte a térségben működő összes, hivatalosan bejegyzett szállodát, motelt, szanatóriumot, üdülőközpontot. A maga 120 szállodaszobájával jelenleg a munkácsi négycsillagos Zirka a megye legnagyobb szállodája. Külön figyelmet érdemel a Karpatszkij Miszlivec (Munkácsi járás) üdülőközpont, ahol a lovaglás mellett akár egy igazi vaddisznóvadászatra is befizethet a vendég.

A szakemberek további harminc jól működő, igényes szállodát, hotelt ajánlanak figyelmünkbe, ahová "nyugodt szívvel" irányítják a külföldi és a hazai szállóvendégeket. Ungváron és környékén kilenc hotel került szóba: Druzsba, Atlant, Duet, Uzshorod, Eduard, Izumrud (az utóbbi kettő négycsillagos), valamint Kamelot (Nevicke), Kruiz (Kincseshomok), Jantar (Őrdarma), míg Munkácson és térségében négy: Zirka, Dettin, Alfa és a Karpatszkij Miszlivec.

Az újonnan épült magánszállodák rendszerint kisméretűek: 8-10 szállodai szoba, 20-30 férőhellyel. Ezek viszonylag kevesebb befektetést igényelnek, másrészt a vendégek is rendszerint előnyben részesítik az otthonos, családias szállodákat.

Mindent összevetve úgy érezzük, van létjogosultsága a határon átnyúló TDM szervezetnek. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy külön, külön minden turisztikai termék és infrastruktúra fejlődik a határtérségben, de hiányzik az a koordináló szervezet, aki mind a jelen helyzet kínálati elemeiből turisztikai csomagokat készít, és az aki meg tudja mondani, hogy a fenntartható turizmus fejlesztésnek melyek a legfontosabb elemei, amelyre a működő tőkét irányítani kell, hogy a határzónában lakók életminősége jelentősen javuljon. Természetesen ezzel nem kívánjuk csorbítani egyik állam turizmusirányítási rendszerének a hatáskörét sem, csak azt szeretnénk, ha a turizmusban is hatékonyabban működne az alulról építkező irányítási forma.

Irodalomjegyzék

Boltik J. - Dupka Gy. (1993): Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest

Fegyir S. - Dmitro D. - Szergej F. - Igor L. (2001): Kárpátalja. Ungvár

Hanusz Á.: (1996 ): A Felső-Tiszavidék idegenforgalmi fejlesztése, különös tekintettel Kárpátaljára

Hanusz Á. .:(2005) Adatok és tények Kárpátalja turizmusáról. In: Természettudományi közlemények 5. (szerk.: Kókai S.). Nyíregyháza, pp. 125-140.

Hanusz Á. - Pristyák E.: .:(2007) Ukrán-magyar településközi kapcsolatok a szatmár-beregi területeken, különös tekintettel a turizmusra. In: Határok és Eurorégiók (szerk.: Szónokyné Ancsin G.). Szeged, pp. 345-352.

Hanusz Á .:(2009) Öko turisztikai lehetőségek Kárpátalján. In: A Kárpát-medence környezetgazdálkodása. Az T. Tájföldrajzi Konferencia előadásai Nyíregyháza-Szerencs, pp. 183-197.

Horváth Z. Gy. - Kovács S. (2002): Kárpátalja Kincsei. Masszi és a Romanika Kiadó, Budapest

Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal( 2008 a )

Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (2008)

Kovács S. (2004): Bús düledékeiden. Kárpátalja középkori várépítészeti emlékei, Minerva Műhely, Budapest

Lengyel M. (2002): A turizmus általános elmélete I. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája, Budapest

Németh A. (2000): Kárpátalja. Panoráma "mini" útikönyvek, Medicina Könyvkiadó

Tarpai J. (2010) : A térségi összefogás példája TDM rendszer kialakításán keresztül Kárpátalján . In: Hanusz Á. (szerk.): A helyi térségi TDM szervezetek helye és szerepe a vidék turizmusiányításában, Nyíregyháza, pp. 157-168.  

 
általános információ
Dátum: 2019. október. 23, szerda
Névnap: Gyöngyi napja van.
szabolcs volán, vasút menetrend
szabolcs volán
máv
Falusi turizmus országos szövetsége
falusi turizmus országos szövetsége
tdm
tdm
tdm
Eurogites
eurogites
eurogites
szaboly, nyírség képgaléria
szabolcs gyümölcsfesztivál
További képgalériák:
Gyümölcskarnevál
Kárpátaljai Kézművesek látogatása
KÉZMŰVESEK KÁRPÁTALJÁN
Nyírségi Ősz
PENYIGEI  NAGYVÁSÁR
Szatmári Fesztivál
Szatmári táj, szatmári ember
Természetvédelem
Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete
4400 Nyíregyháza, Lengyel út 56. Telefon: + 36 30 229-9685 , E-mail cím: hanusz@nyf.hu

A honlap a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.