Telefon: + 36 30 229-9685
E-mail cím: hanusz@nyf.hu
falusi turizmus szabolcs
Vissza a falusi turizmus kezdooldalára Falusi Turizmus Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Képviseletének köszöntoje Egyesületi tagok Tekintse meg a falusi turizmus képgalériánkat! Véleményét írja meg akár a  falusi turizmusról, akár a honlapunkról, akár rólunk! Hírlevélre feliratkozás Szabolcsi falusi turizmus kapcsolatfelvétel
szabolcs szatmár bereg megye egyesület
falusi turizmus köszöntő
falusi turizmus vezetőség
falusi turizmus elérhetőség
falusi turizmus képviselői
falusi turizmus szállás
programok
falusi turizmus szabolcs kapcsolat
hazai kapcsolatok
TDM szervezet
nemzetközi kapcsolatok
szabolcs megye címere
szabolcs címer
szabolcs megye szakmai anyagok
tudományos munkák
szabolcs páláyzatok
letölthető dokumentumok
falusi turizmus belépési nyilatkozat
alapszabály
alelnöki beszámoló
pénzügyi beszámoló
elnöki beszámoló
falusi turizmus szabolcs
minősítés menete
szerződás védjegy
falusi turizmus díjak
szabályzat
elérhetőség
formanyomtatvány
követelmények
Szakosodás

Határon átnyúló turisztikai kapcsolatok a Felső-Tisza mentén

 

Dr. Hanusz Árpád  

1. Bevezető

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között, nagyon sok közös gazdasági kalcsolat van, de a turisztikai kapcsolatok fejlődését számos közigazgatási intézkedés nehezíti. Ezen intézkedések között a határok átjárhatóságában időről időre mutatkozó anomáliákat lehet első helyen említeni.

A természeti erőforrások és társadalmi vonzerők tekintetében szinte minta értékű az a hasonlóság és különbség, amely a két terület között megfigyelhető és amely tényezők a szakirodalmak tekintetében igazi gazdasági és társadalmi, turisztikai együttműködést feltételeznének.

Turisztikai szempontból közel azonos vonzerőt jelentenek a magyar turistáknak a természeti vonzerők és az épített örökségturisztikai emlékek. A hazánkba látogató kárpátaljai turisták elsősorban a gyógy és Wellness turizmus szolgáltatásait valamint az üzleti turizmus miatt látogatnak Szabocs-Szatmár-Bereg megyébe.

A határokon átívelő turisztikai kapcsolatokból a turisztikai képzéseket lehet kiemelni, de a vízi turizmus és a gasztronómiai rendezvényturizmus továbbfejlesztésében is jelentős együttműködésre van lehetőség.

2. Kárpátalja turizmusfejlesztése

Kárpátalja turizmus fejlesztésének 2002-2010-es időtartamra vonatkozó állami programja kimondta, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni az extrém turizmus fejlesztésére, kihasználva a Kárpátok adottságait. A kárpátaljai mentőszolgálat jelentése szerint a Hoverlát nyáron naponta 50-100 ember látogatja, nagy népszerűségnek örvend a téli pihenés. Erről tanúskodik az is, hogy a téli időszakokban csaknem 100 %-os a síközpontok kihasználtsága. Egyes járásokban erre az időszakra esik a legnagyobb zsúfoltság. A hegyi turizmus vezető ággá válhat a megfelelő kiszolgálás és színvonal megteremtése után.

Az eltelt 5 évben egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a hegyvidéki gyalogtúrák. Az Észak-keleti Kárpátok vonulatain kb. 400 különböző nehézségű turisztikai útvonal található. A nemzeti parkok és természetvédelmi területekre, évente több mint 300 ezer ember látogat, legtöbbjük a gyalogosturizmus szerelmese. A Kárpátokban tervezett gyalogtúrák lehetőséget nyújthatnának a természet szépségeinek felfedezésére anélkül, hogy nagy befektetésre lenne szükség és a természetet nagymértékben károsítanák.

Kárpátalján újfajta lehetőséget rejt magában az öko-fesztivál, amelyet gasztronómiai és az egzotikus turizmussal lehetne egybekötni. Alapvető adottságokkal főleg a rahói vidék rendelkezik, az ott élő hegyvidéki hucul hagyományokkal, amelyek sok látogatót vonzanak nemzeti fesztiváljaikkal, népművészeti tárgyaikkal, betlehemező karácsonyi szokásaikkal, speciális ételkülönlegességeikkel. Tavaszonként idegenforgalmi látványosság az állatok hegyekbe történő kihajtását megelőző búcsúztatás, a színes, mozgalmas fesztivál.

Lovas turizmus, mint turisztikai szolgáltatás, napjainkban csak a szolyvai, ökörmezői, ungvári járásokban és Beregszászon van jelen. Perspektivikus lehet a lovas sport és a lovas túra elterjesztése, amelyet a hegyi bázisok láncolatán lehetne kialakítani és létrehozni a Kárpátokat érintő országok között a lovas klasztert, amely felfűzné a természeti érdekességeket és biztosítaná a környezettudatos turizmusfejlődést.

A jogszabályi háttér megteremtésével és az infrastruktúra fejlesztésével jelentősen fejleszthető lenne a vadász turizmus. Erre a történelmi múltja is feljogosítja a területet, de a vadban való gazdagsága is.

Kárpátalja gyógyvizei, termálvizei, gyógyüdülőhelyei megfelelnek az általános elvárásoknak és a gyógyturizmus nemzetközi színvonalú kiépítését tennék lehetővé. Jelenlegi állapotukban azonban, még a belföldi turizmus igényszintjét sem ütik meg.

Az egyik szoros együttműködés a vizi turizmusban figyelhető meg a két szomszédos terület között. A folyók és hegyi patakok kiváló lehetőséget biztosítanak a kajakozás, kenuzás és vadvízi evezés számára. Ma még csak a nagyszőlősi járási zöld turizmussal foglalkozó faluszövetség kínál ilyen fajta szolgáltatást a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Természetbarát szövetséggel együttműködve.

Különösen a falusi turizmus fejlődik gyors ütemben Kárpátalján, a megye ezen a téren ukrajnai viszonylatban is az első helyre került. Fejlődéséhez adottak a feltételek. A természeti, történelmi, építészeti emlékek, a folyók és tavak, a források és gyógyvizek, a növény és állatvilág, a népi építészet, a kézművesség, az évszázados szokások, a gyalog és kerékpártúrák, a halászat és vadászat, a lovaglás, a helyi nemzeti ételek vonzóvá tehetik a falusi turizmust a bel- és külföldi turisták számára. Ráadásul ennek az üdülési formának nagy előnye a viszonylag megfizethető ár. Hozzájárult ehhez a fejlődéshez a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Falusi Turizmus Szervezet is, aki a magyar állam pénzügyi segítségével 2008-ra több mint 10 településen szervezett Falusi Vendégfogadós OKJ tanfolyamot és mintegy 500 vendégfogadó tett eredményes vizsgát. Visk, Técső, Péterfalva, Nagydobrony, Beregszász, Jánosi, Csetfalva Mezővári, Bene, Beregdéda olyan települések ahol a falusi turizmus vendéglátói szakemberként fogadják a turistákat. A képzésekkel nem csak a vendéglátók elméleti felkészítését segítették elő, hanem óriási előrelépés történt a fogadási feltételek infrastrukturális feltételeinek javításában. Ma még problémát okoz a marketing munka, a szolgáltatók közötti jelentősebb együttműködés hiánya, de egyre többen döbbennek rá, hogy a turizmus fejlesztése csak összefogással valósítható meg. Mielőbb szükség lenne a falusi turizmus népszerűsítésére és a törvényi szabályozására. A további fejlesztés érdekében fontos irány lenne az összefogás és a rekreációs zóna infrastruktúrájának kiépítése.

Ezeknek a problémáknak megoldása érdekében már 2001-ben jött létre a POLONINA nevű társadalmi szervezet, az agroturizmus fejlesztésének ösztönzésére. Feladatának tekintette a falvak infrastrukturális fejlesztésének ösztönzését, az agroturizmus népszerűsítését, a szülőföld megbecsülését célzó nevelés fontosságát, a falvak lakosságának megtartását, a természeti és kulturális értékek védelmét, valamint falusi lakosság ösztönzését a környezet védelmére.

Kárpátalja (központi földrajzi fekvése, éghajlati viszonyai, az árak versenyképessége a nyugat-európai árakkal szemben, sokszínű kulturális programjai, stb.) megfelelő adottságokkal tud biztosítani a kongresszusi turizmus jövőbeli fejlesztéséhez. Ehhez előbb azonban a megfelelő infrastrukturális feltételek kiépítésére lenne szükség pl. szállodák, rendezvénytermek, konferenciaközpontok stb. Kárpátalja akár központi szerepet is betölthetne Közép-Kelet Európa üzleti szférájában, közvetíthetne nyugat és kelet között. A folyamat beindításához elsősorban marketingkutatásra és piacelemzésre lenne szükség.

A beutazó turizmus prioritást élvez a területen, ugyanakkor fejlődését nagyban befolyásolja és meghatározza azoknak a törvényeknek a kidolgozatlansága, amelyek a ki ­és beutazást szabályozzák. A határátkelőhelyek infrastrukturális fejlesztése, új határátkelők nyitása segíthetne a turisztikai határforgalom kulturáltságának javításában. A szolgáltatások színvonalának növelésére, a várakozási idő csökkentésére, információs központok létrehozására van szükség az átkelőhelyeken. Az átkelő helyek számának növelésével csökkenthető lenne a nagyobb átkelőkön, Záhony, Beregsurány, Tiszabecs a kishatármenti bevásárló turizmus forgalma és sokkal kulturáltabb feltételeket lehetne biztosítani a kölcsönös turista forgalomnak.

A jelen állapot szerint a turisztikai létesítmények út menti infrastruktúrája elégtelen. A motelek, kempingek, pihenőhelyek száma kevés, a meglévők pedig elavultak, kiöregedtek, infrastuktúrájuk erősen megkifogásolható. Felszereltségük, fűtési-, higiéniai-, energiai-, elektromos- és vízellátásuk modernizációra szorul. A fejlődés jelei látszanak az elmúlt 5 év fejlesztésének köszönhetően, de a meglévő objektumok felújítása és újak építése a fő útvonalak mentén egyre égetőbb probléma.

2. 1. A turizmusfejlesztést gátló tényezők

•  A programok kiajánlásánál problémát okoz a nyugat-európai turisták számára a vízumkényszer

•  Határátkeléskor hosszú a várakozási idő, túlzott a bürökrácai

•  Hiányos a nyelvi információs rendszer kevés a turistát segítő információs pont

•  A meglévő infrastruktúra a javulás ellenére is alapvető ellátási nehézségeket okoz

•  A közbiztonság hiánya, a korrupció jelenléte

•  A szakképzett humán erőforrás hiánya

•  A környezetvédelmi előírások durva megsértése, a környezetszennyezés megléte, a környezettudatos magatartás hiánya.

2. 2. A turizmus fejlesztését szolgáló intézkedések

•  Megfelelő infrastruktúra fejlesztése, meglévő szállás- és vendéglátóhelyek felújítása, újak építése.

•  A szolgáltatói szféra hatásfokának növelése (orvosi ellátás, tömegközlekedés, biztosítási rendszer, stb.)

•  A bizonytalan határátlépések és indokolatlan várakoztatások megszüntetésére tett intézkedések.

•  A közúthálózat állagának javítása, az egyértelmű tájékoztató táblák (kresztáblák) kihelyezése!

•  Megbízható közbiztonság kiépítésére, a korrupció visszaszorítására tett intézkedések

•  Rendezett közigazgatási és jogi keretek és feltételek biztosítása

•  A humán erőforrás képzésében tett konkrét intézkedések. Idegenvezetők és turisztikai szakemberek képzése. (2008.-ban 20 idegenvezető eredményes képzését segítette elő a magyar állam a Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete és az Ungvári Nemzeti Egyetemmel közösen)

. Rendezett közigazgatási és jogi keretek és feltételek biztosítása

3. Konkrét fejlesztési tervek

A helyi kutatások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy többirányú fejlesztésre van lehetőség. Minden járásban ki kell alakítani a pihenő és üdülő turizmus feltételeit a belföldi turizmus fejleszthetősége miatt. Kilenc járásban a gyógyturizmus, tízben a gyalogtúrázásra van fejlesztési lehetőség. A hegyi járásokban a sí-turizmusra lehet szakosodni. Hét járásban lehetőség van az öko-, ötben az üzleti-, négyben a lovas-, hatban a vadász-, kettőben a kerékpár turizmus fejlesztésére. Nyolc járás alkalmas a tranzit turizmus feltételeinek kiépítésére. A falusi turizmus fejlesztésére a beregszászi, a nagyszőlősi az ökörmezői és a rahói járás a legalkalmasabb. A beregszászi, ungvári és munkácsi járás rendelkezik a legtöbb adottsággal a kulturális turizmus fejlesztéséhez.

11 járásban az idegenforgalmi infrastruktúra modernizációját tartották a legfontosabbnak és minden járás számára azonos fontosságú a határmenti együttműködés, ezért partnerkapcsolatot építenek ki és tartanak fenn a közvetlen szomszédaikkal.

Szubrégiós terveket dolgoztak ki, a befektetési lehetőségek számára. A térséget az elemzés szempontjából három szubrégióba osztották:

A./ A kárpátaljai síkság az ungvári, a nagyszőlősi és a beregszászi járást foglalja magába

•  Határmenti fekvése a nemzetközi turizmus fejlesztését szolgálja, együttműködésre van lehetőség a szomszédos országokkal

•  A nemzetközi jelentőségű vasutak és közutak a tranzit forgalom

kiépítésének kedveznek, hotelek, motelek és vendéglátó-ipari létesítmények építését kell szorgalmazni

•  A folyók és termálvizek a gyógy- és vízi turizmus kiépítését szolgálják

•  A történelmi borvidék a gasztronómiai és borturizmus kiépítésére nyújtanak lehetőséget

•  A történelmi várak és városok gazdag emlékvilágukkal a kulturális

turizmus fejlesztését helyezik előtérbe; a kulturális turizmust kiszolgáló

szállás- és kirándulóhelyek építésére van befektetési lehetőség

B./ A Verhovina-Poloneni szubrégiót a nagybereznai és a volóci járás alkotja

•  Észak-nyugati fekvése, nemzetközi útvonalak mentén való elhelyezkedése miatt a tranzit turizmus feltételeinek kiépítésére van lehetőség Lengyelország felé (szállás és vendéglátó infrastruktúra)

•  Természeti értékei a hegyi-, a sí- és a gyógyturizmus fejlődését segítik elő

•  A vidéket be lehet vonni a határközi (ukrán-lengyel, ukrán-szlovák) gyalog- és kerékpártúrákba

4. A Felső-Tisza-vidék főként a rahói járást fedi le

•  A sok folyó, gyógy- és termálvizű forrás valamint a meglévő szanatóriumok és gyógyszállók a gyógyturizmus további fejlesztésének kedveznek

•  Legfontosabb látványosság a Hoverla, itt található a Kárpáti Bioszféra Rezervátum, a hegyi turizmusra lehetne szakosodni és kiépíteni a megfelelő infrastruktúrát

•  Az etnikai sokszínűség és a hucul hagyományok az öko-etnikai turizmus

fejlődését szolgálják

•  Legnagyobb lehetőség az ökoturizmus fejlesztésére van, Rahó részére egy programot dolgoztak ki egy ökológiai rekreációs övezet létrehozására

•  A falusi turizmus fejlesztése is perspektívát rejt magában

5. Következtetések

Kétségtelen, hogy a turizmus jótékony hatással van a gazdaság fejlődésére. Pozitív hatása megmutatkozik a fizetési mérlegre, a jövedelemtermelő képességre, a foglalkoztatottságra gyakorolt hatásban, a területfejlesztés és a vállalkozások ösztönzésében. Nagy szerepet játszik az épített attrakciók, várak, templomok stb. megőrzésében, elősegíti az infrastrukturális fejlesztést.

Sajnos pozitív hatásai mellett a negatív hatások is fellelhetők, melyek főként a társadalmi, kulturális és természeti környezetre gyakorolt hatásban figyelhetők meg. Kárpátalján ma ugyan még nem beszélhetünk tömegturizmusról, ami részben az elmaradottságnak és infrastruktúra hiányának is "köszönhető". Félő, hogy az idegenforgalmi fejlesztések következtében megjelenős turistaáradat hosszútávon káros hatással lesz (lehet), a társadalmi és természeti környezetre.

Az egyre nagyobb arányú turizmussal összefüggő közlekedési forgalom szennyezi a levegőt, a hegyvidéki területek és erdőségek jelentős károkat szenvednek a sípályák, túraútvonalak, pihenőbázisok stb. kiépítése miatt, károsítva nem csak a növény- és állatvilágot, hanem a talajt is. A turizmus további problémája a zsúfoltság. A turisták létszámának növekedése következtében a turisztikai desztináció elveszítheti vonzerejét, mivel túl nagy számú turista tönkreteszi azokat az erőforrásokat, amelyek a turizmus fejlődésének alapjául szolgáltak.

A fenntartható turizmus koncepciója jó irányvonal. El kell dönteni, hogy hány turistát és milyen turistatípusokat szeretne egy adott hely lakossága a területre vonzani, mi az az optimális látogatószám, amely megfelel a fogadóterület fizikai, környezeti és társadalmi kapacitásának stb. Félő, hogy a gyors profitszerzés érdekében ezek a tényezők háttérbe szorulnak. Megoldást a spontán fejlődés helyett a tervezett idegenforgalmi fejlesztés jelent. A tervezés során maximalizálni kell a turizmus pozitív hatásait és minimalizálni a negatív hatásokat. Mindez hosszú távú gondolkodást és fejlesztést igényel mind a turisztikai szektor szereplői, mind a lakosság részéről.

6. Irodalomjegyzék

BALOGH CS . (2005): 2004 a turizmus éve volt . Kárpáti Igaz Szó, 2005. január 15.

BOLTIK J. - DUPKA GY. (1993): Magyarlakta települések ezredéve Kárpátalján. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest

Dr. FATULA M., Dr. PAP I., Dr. SZABÓ L.,: Környezetünk, egészségünk . Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest

Dr. SZABÓ L. (1993): Kárpátalja demográfiája. Intermix Kiadó, Ungvár-Budapest

FEGYIR S., DMITRO D., SZERGIJ F., IGOR L. (2001): Kárpátalja .Ungvár

Hanusz Á.: Határmenti területek idegenforgalmi fejlesztési lehetőségei . In: Táj, ember, gazdaság (szerk.: Boros L.). Észak- és Kelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv 5. kötet, Nyíregyháza, (1998). pp. 94-106

Hanusz Á.: Kárpátalja idegenforgalma a 19-20. században. Észak- és Kelet-magyarországi Földrajzi Évkönyv 6. sz. (szerk.: Boros L.). Nyíregyháza, (1999). pp. 205-213.

.: Határon átnyúló idegenforgalmi fejlesztések és lehetőségek Kárpát-Ukrajnában. In: Határok és az Európai Unió (szerk.: Szónokyné Ancsin G.). Szeged, (2003). pp. 117-126.

Hanusz Á.: Adatok és tények Kárpátalja turizmusáról . In: Természettudományi közlemények 5. (szerk.: Kókai S.). Nyíregyháza, (2005.) pp. 125-140.

HORVÁTH Z. GY.-KOVÁCS S. (2002): Kárpátalja Kincsei. Masszi és a Romanika Kiadó, Budapest

Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (2005 )

Kárpátaljai Megyei Statisztikai Hivatal (2007)

Kovács S . (2004): Bús düledékeiden. Kárpátalja középkori várépítészeti emlékei, Minerva Műhely, Budapest

NÉMET A . (2000): Kárpátalja. Panoráma "mini" útikönyvek, Medicina Könyvkiadó

A szerző a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Kar, Turizmus és Földrajztudományi Intézet intézetigazgatója, habilitált egyetemi m. tanár

 
általános információ
Dátum: 2019. október. 23, szerda
Névnap: Gyöngyi napja van.
szabolcs volán, vasút menetrend
szabolcs volán
máv
Falusi turizmus országos szövetsége
falusi turizmus országos szövetsége
tdm
tdm
tdm
Eurogites
eurogites
eurogites
szaboly, nyírség képgaléria
szabolcs gyümölcsfesztivál
További képgalériák:
Gyümölcskarnevál
Kárpátaljai Kézművesek látogatása
KÉZMŰVESEK KÁRPÁTALJÁN
Nyírségi Ősz
PENYIGEI  NAGYVÁSÁR
Szatmári Fesztivál
Szatmári táj, szatmári ember
Természetvédelem
Falusi Turizmus Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete
4400 Nyíregyháza, Lengyel út 56. Telefon: + 36 30 229-9685 , E-mail cím: hanusz@nyf.hu

A honlap a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósult meg.